Igaz/hamis (slide 58):
1) Magyarországon csak a központi bank teremthet pénzt. – H (kereskedelmi bankok számlapénzt is teremtenek hitellel).
2) A nem monetáris pénzintézetek pénzteremtő hiteleket is nyújtanak. – H (pénzteremtés MFI-kre, főleg bankokra korlátozott).
3) A kereskedelmi bankok csak számlapénzt tudnak teremteni. – I (készpénzt nem, csak betétpénzt).
4) A jegybankoknak a kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon lévő pénzét jegybanki tartaléknak nevezzük. – H (fordítva: a bankok jegybanknál vezetett számlája a tartalék).
5) A bankrendszer technikailag korlátlan összegben teremhet pénzt. – I (korlátot a szabályozás, tartalék, tőke, kereslet szab).
6) A kétszintű bankrendszerben a kereskedelmi bankok korlátlan mennyiségben hitelezhetnek. – H (tőke- és likviditási korlátok, szabályozás).
7) A kereskedelmi bankok által teremtett pénz hitelpénz. – I (betét a hitelnyújtáskor keletkezik).
8) Az államkötvény vásárlása mindig hitelnyújtásnak tekinthető. – I (kibocsátónak forrás, vevőnek követelés).
Igaz/hamis (slide 60):
9) A modern pénzteremtés papírpénz kibocsátását jelenti. – H (főként számlapénz/hitelpénz keletkezik).
10) A váltó olyan értékpapír, amely pénzszűke esetén a termelés zavartalanságát segíti elő. – I (rövid fizetési ígéret, finanszírozási eszköz).
11) A takarékpénztár monetáris pénzintézet. – H (nem banki pénzteremtő szereplő).
12) Napjaink bankjegyeit bármelyik bank kibocsáthatja. – H (jegybanki monopólium).
13) A jegybanktól felvett hitelek kamatát refinanszírozási kamatnak nevezzük. – I (refi-kamat).
14) A bankok hitelkamatlába kisebb, mint a refinanszírozási kamatláb. – H (jellemzően magasabb, marzzsal).
15) Ha a pénzmennyiség nő, a kamatláb nő. – H (több pénz → jellemzően alacsonyabb kamat, más tényezők mellett).
16) Ha a központi bank csökkenteni akarja a pénzmennyiséget, emeli a kamatlábat. – I (szigorítás drágítja a hitelt).
Feleletválasztós (slide 5):
Állampapír: az államháztartás által felvett pénzkölcsönökről szóló adósságlevelek, kötelezvények.
OBA: a betétösszegre és kamatára is kiterjed.
Klasszikus bankjegy: bankár váltója, aranyra beváltható.
Kifejtős témák: pénzügyi piac/tőzsde; pénz fogalma/jellemzők; dologi vs. személyi biztosíték; MNB feladatai; értékpapír + kötvény–részvény összevetés.
További tesztek (pénzügyi rendszer, tőzsde)
Igaz/hamis (pénzügyi rendszer, PPT1):
- A pénzügyi befektetések hátránya, hogy nehezebben tárolhatók, őrizhetők. – H (reál eszközökre igazabb).
- A pénzügyi eszközök kötelezvények, amelyeket a szufficites egységek bocsátanak ki. – H (deficitesek bocsátanak ki).
- Minél fejlettebb a pénzügyi rendszer, annál kisebb a tranzakciós költség és a kockázat. – I.
Tőzsde feleletválasztós (PPT1, helyes opció):
- A tőzsdei árunak nem kell fizikailag jelen lennie; szabványosított (az „alig jelen kell lennie” válasz).
- Tőzsdén csak meghatározott időben és meghatározott árukra szabványosított feltételekkel lehet kereskedni (mindhárom együtt, a c válasz).
- Európai kontinentális tőzsdék közjogi jellegűek (állami felügyelet, nem magán).
- A BÉT európai kontinentális típusú tőzsde (nem angol-amerikai).
- A tőzsdék nyereségét nem csak osztalékra lehet fordítani (részben tartalékolható).
- Kereskedők tevékenysége likviditást teremt (nem gátolja).
- Üzletkötés joga tőzsdetagra (bróker/alkusz) korlátozott, nem minden befektetőre.
Kamat-teszt (PPT1 slide 74–77):
- A kamattényező azt fejezi ki, mennyivel nő a jelenbeli pénz több periódus alatt. Helyes az első állítás.
- Kamatos kamatnál minden korábbi kamat újrabefektetésre kerül (nem vehető fel veszteség nélkül).
Traiviák (MNB, banktörténet – PPT2)
Melyik országban jött létre az első központi bank? Svédország (Stockholms Banco).
Mikor jött létre az első központi bank Svédországban? 1668.
Mikor jött létre az MNB? 1924.
Mi az 1946. augusztus 1-jén bevezetett fizetőeszköz? Forint.
Mikor lett kétszintű a magyar bankrendszer? 1987.
Mióta látja el az MNB a pénzügyi fogyasztóvédelmet? 2013.
Deviza kvíz (PPT6)
Mi a valuta? Egy ország törvényes fizetőeszköze készpénz formában.
Mi az árfolyam? Egy egységnyi valuta más pénznemben kifejezett ára (arány).
Mi a közvetlen jegyzés? Idegen devizát fejezünk ki hazai devizában.
Valuta leértékelésének hatása? Ösztönzi az exportot, fékezi az importot.
Konvertibilitás? Pénznem szabad átválthatósága más pénznemre.
Kifejtős kérdés–válasz
Mi a pénzügyi piac, típusai, jelentősége? Találkozóhely a megtakarítók és beruházók között; pénzpiac (rövid), tőkepiac (hosszú); elsődleges (forrásszerzés) és másodlagos (likviditás); jelentőség: tőkeallokáció, árjelzés, likviditás.
Közvetlen vs. közvetett finanszírozás? Közvetlen: kibocsátó–befektető közvetlenül (értékpapírpiac). Közvetett: bank transzformál összeget/lejáratot/kockázatot.
Tőzsdetípusok és ügyletek? Áru- és értéktőzsde; ügyletek: azonnali (prompt), határidős (futures/forward), opciós.
Speciális vs. univerzális bankrendszer? Speciális: szakosított bankok szűk profillal. Univerzális: teljes szolgáltatás egy bankon belül.
Pénz kialakulása, mai pénz jellemzői? Barter → árupénz → nemesfémpénz → pénzhelyettesítők → hitelpénz. Mai pénz: belső érték nélkül, hitelpénz, nem beváltható, bizalom és gazdasági fedezet.